Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény (PCC SEE)
A Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezményt (a továbbiakban: PCC SEE, keret megállapodás) 2006. május 5-én Bécsben, az Európai Unió Tanácsának osztrák elnöksége alatt írta alá hét ország: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Moldova, Montenegró, Románia és Szerbia. Az Egyezmény 2007. október 10-én lépett hatályba, utóbb 12 tagra bővült, letéteményese Szerbia lett. Tagjai közül 6 uniós tagállam (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovénia), továbbá 6 nem EU-tag.
A PCC SEE által szabályozott fő együttműködési formák: információcsere, határon átnyúló (forró nyomon) üldözés, határon átnyúló megfigyelés, ellenőrzött szállítás, fedett nyomozó alkalmazása, tanúvédelem, DNS-profilok és egyéb azonosítási anyagok átadása és összehasonlítása, közös nyomozó csoport létrehozása, közös határ menti járőrszolgálat, valamint közös központokban történő együttműködés. A PCC SEE a felsorolt együttműködési formák kereteit és nemzetközi jogi alapját teremtette meg. A PCC SEE-t Magyarországon a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény kihirdetéséről szóló 2012. évi XCII. törvény hirdette ki 2012 júliusában, a hatálybalépés időpontja 2012. december 11.
A fenti együttműködés továbbfejlesztéseként 2018. szeptember 13–14. között Bécsben megrendezett miniszteri szintű konferencián Magyarország részéről is aláírásra került a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény Szerződő Felei közötti, prümi mintára megvalósuló, DNS-adatok, daktiloszkópiai adatok és gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás), valamint annak Végrehajtási Megállapodása. A Megállapodást és annak Végrehajtási Megállapodását, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina kivételével, minden szerződő fél aláírta a konferencia keretében.
Az Európai Bizottság 2019. október 11-én kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország, Ausztria, Bulgária és Románia ellen a Megállapodás uniós joggal való összeegyeztethetőségének hiánya miatt. A Bizottság álláspontja szerint a Megállapodás a hatályos uniós szintű prümi típusú adatcsere megkettőzését jelenti, mivel nem teszi egyértelművé, hogy az uniós tagállamok közötti adatcsere az uniós jog, és nem a Megállapodás alapján történik.
A 2019. október 16–17-én Szarajevóban megtartott ülésen a tagállami szakértők egyhangúlag támogatták az osztrák javaslatot. Ausztria a csatlakozási záradék módosítása és a Bizottság aggályainak eloszlatása érdekében a Megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvet javasolt: a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény Felei között létrejött, a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről szóló Megállapodás módosításáról szóló Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) elfogadása szükséges.
Annak érdekében, hogy a kötelezettségszegési eljárást a Bizottság megszüntesse az EU-tagsággal rendelkező szerződő felekkel szemben, több körben is tárgyalást folytattak a Megállapodás megfelelő módosításával kapcsolatban.
A Jegyzőkönyvet Magyarország a 22. Miniszteri Bizottsági ülésen 2021. november 30-án írta alá, melyet az Igazságügyi Minisztérium közbenjárásával jeleztünk a Bizottság felé. 2022. március 21-ével minden szerződő fél aláírta a Jegyzőkönyvet.
A közelmúltban megrendezett üléseken gyakran felmerülő témák: a megállapodások ratifikálása, illegális migráció a Nyugat-Balkánon keresztül, a Megállapodás csatlakozási záradékának módosítása.
Salzburg Fórum
A Salzburg Fórum közép-európai biztonsági partnerségként alakult meg 2000-ben Ausztria kezdeményezésére. Magyarország az alapító országok között szerepelt. Jelenleg 9 ország vesz részt a Fórumon: Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. A magas szintű ülésekre rendszeresen meghívást kapnak a nyugat-balkáni országok és Moldova is, mint a Salzburg Fórum Barátai csoport.
A Fórum eredeti célja a regionális együttműködés megerősítése volt a belső biztonság területén, valamint a Salzburg Fórum partnereinek a támogatása az EU-csatlakozásra való felkészülésükben. Az együttműködés most a következő három szintre összpontosít:
1. Együttműködés és lobbizás az EU-n belül (például egy Salzburg Fórum tagállam EU-elnöksége idején. Együttműködés a bel- és igazságügyi terület jövőbeni fejlesztését illetően.);
2. Együttműködés regionális szinten (például rendőrségi együttműködési központok, operatív szakértői értekezletek és munkacsoportok);
3. Együttműködés harmadik országokkal (például a származási országokkal való együttműködés az illegális migráció elleni küzdelemben).
A Salzburg Fórum legutóbbi miniszteri konferenciája 2024. október 23–24. között került megrendezésre Bulgáriában (Szófia), hiszen a 2024-es év második felében Bulgária töltötte be az elnöki szerepet.
A miniszteri konferencián a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről, a migránscsempészet és az illegális migráció elleni küzdelemről egyeztettek a résztvevők, valamint elfogadták a Közös Nyilatkozatot.
2025-ben Horvátország vette át az elnökséget, amely folytatja a bolgár elnökség munkáját az embercsempészet és az emberkereskedelem megelőzése kapcsán. Prioritást jelent majd a külső határok védelmének erősítése, a menekültügyi rendszer megerősítése, a Frontex kapacitásainak hatékonyabb becsatornázása, a kifelé irányuló politikák harmonizálása, a szervezett bűnözői csoportok és a kábítószer-csempészet elleni küzdelem fokozása, a környezeti bűncselekmények elleni fellépés.
A horvát elnökség a következő miniszteri konferenciát a 2025. április és június közötti időszakban szeretné megtartani Zágrábban, a pontos időpontról később adnak tájékoztatást.
A Belső Biztonsági Alap
A Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó Belső Biztonsági Alap keretében finanszírozott projektek részeként 2017 és 2024 között összesen 16+1 (NAV) fő összekötő tisztviselői került kihelyezésre 8+1 projekt keretében.
Helyszínek és kedvezményezettek:
– Törökország (Isztambul, Ankara) – Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda
– Egyesült Királyság (London) – ORFK Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ
– Hollandia (Hága) – Terrorelhárítási Központ, Nemzeti Információs Központ, illetve egy új projekt keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is helyezett ki összekötőt az Europolhoz.
– A 16 fő kihelyezésével érintett projektek összértéke közel 771 M Ft volt.
Az összekötő tisztviselők szakmai feladataikat elsősorban a következő bűnügyi szakterületekhez kapcsolódva végezték:
– súlyos és szervezett, határon átnyúló bűnözés, Europol, Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettségek Ellen (European Multidisciplinary Platform Against Criminal Threats – EMPACT) prioritások
– kiberbűnözés – beleértve:
a) kibertámadások,
b) gyermekek online szexuális kizsákmányolása,
c) bankkártya-csalások,
– emberkereskedelem;
– kábítószer-kereskedelem;
– migránscsempészés;
– szervezett vagyon elleni bűncselekmények, csalás, gazdasági és pénzügyi bűncselekmények – beleértve:
a) bűnözés finanszírozása, pénzmosás, vagyonvisszaszerzés,
b) szellemi alkotáshoz kapcsolódó bűncselekmények, áru- és fizetőeszköz-hamisítás,
c) hiányzó kereskedő útján elkövetett csalás (Missing Trader Intra Community – MTIC),
d) jövedéki csalás.
– Terrorizmus – beleértve:
a) a terrorizmus-finanszírozást és
b) a PNR (utas-nyilvántartási adatállomány) használatát is.
A belügyi összekötők szerepe a Belügyminisztérium Nemzetközi és Uniós Helyettes Államtitkár szakmai irányítása alatt
A belügyi összekötőket a Belügyminisztérium a kilencvenes évektől akkreditálja a különböző állomáshelyekre. Korábban Brüsszel, Hága, Kijev, Zágráb és Moszkva voltak az állomáshelyek.
Jelenleg a Belügyminisztérium nyugat-balkáni belügyi attaséja Szkopjéban, Észak-Macedónia fővárosában rezidens. Szolgálati helye Magyarország szkopjei nagykövetsége. Innen látja el összekötői feladatait a következő nyugat-balkáni országokkal: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó és Montenegró. A posztot 2024. január elsejétől Erdős István tű. ezredes tölti be.
A belügyi attasé fő feladata Magyarország és a fent felsorolt nyugat-balkáni országok között a Belügyminisztérium és az önálló belügyi szervek kompetenciájába tartozó területeken az információáramlás biztosítása, az együttműködés segítése és koordinációja.
Feladatai részleteiben az alábbiak:
– Képviseli a fogadó ország hatáskörrel rendelkező szerveinél a Belügyminisztériumot.
– Tevékenyen közreműködik és elősegíti a kétoldalú nemzetközi szerződésekben foglalt feladatok megvalósítását, aktívan részt vesz a belügyi szakterületet érintő, előkészítés alatt álló állam- és kormányközi szerződésekkel összefüggő találkozók szervezésében, lebonyolításában, a szakértői tárgyalások munkájában.
– Szervezi, intézi és végrehajtja a Belügyminisztérium, valamint az önálló belügyi szervek vezetői szintű látogatásaival és a fogadó ország hatáskörrel rendelkező szervei vezetőinek magyarországi hivatalos látogatásaival összefüggő programszervező és előkészítő munkát. Szükség szerint részt vesz a tárgyaló delegáció munkájában.
– Folyamatos tájékoztatást ad a fogadó ország közbiztonsági, határrendészeti helyzetéről, vonatkozó jogi szabályozásának változásáról, a fogadó ország szerveinél történt változásokról.
– A fogadó ország kérésére a magyar jogszabályok által lehetővé tett mértékig, a küldő szerv tájékoztatása mellett tájékoztatást nyújt a magyar közbiztonsági helyzetről, a magyar jogi háttérről, a magyar szerveknél bekövetkezett személyi változásokról.
– Megismeri és tájékoztatást ad a fogadó ország feladatkörrel rendelkező minisztériumai és rendészeti szervei stratégiájáról, célkitűzéseiről, figyelemmel kíséri nemzetközi kapcsolatai alakulását, beszámol annak fő irányairól, jellegzetességeiről.
– Közreműködik a két ország erre felhatalmazott közvetlenül, konkrét ügyekben együttműködő szervei által tartott szakértői találkozók munkájában, a konkrét ügyekre vonatkozó megkeresések teljesítésében.
– Elősegíti a magyar szervek által igényelt információk beszerzését.
– Együttműködik és folyamatosan kapcsolatot tart, és arról rendszeresen beszámol harmadik országok hasonló feladatot ellátó képviselőivel.
– Végzett munkájáról (mennyiség, jelleg), a felkérések, utasítások, megkeresések teljesítéséről, kapcsolatrendszeréről és kapcsolatépítéséről évente, utasításra soron kívül beszámol az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárnak.
– Ellátja az utasításra jogosultak által meghatározott egyéb feladatokat – kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el – és a munkakörhöz kapcsolódó eseti feladatokat.
55-56. számú kép
A belügyi attassék telepítésének helyszínei, valamint Dr. Egri Róbert